logo
Betűméret

Projektek

 

Belváros Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a közterületek élhetőbbé tételére, ennek részeként az V. Kerület Önkormányzata beruházásában, a Kormány pénzügyi támogatásával, 2019. január 7-én elindult a Vörösmarty tér felújításai munkálata.

 

A Vörösmarty tér felújítása

Elsődleges cél a köztér környezetminőségének emelése, a közösségi jelleg további erősítése, a többnyire modern épületekkel szegélyezett tér arculatának megújítása a város kibontakozó új fejlődési ciklusát erősítő módon. Fontos követelmény a gyalogosforgalom elsőbbségének elősegítése, és a megújuló József nádor tér integrációja – a Vörösmarty térrel történő összekötése révén a Harmincad utcán keresztül – a Belváros bővülő gyalogos hálózatába. További kiemelt cél az emblematikus városi tér közösségi rendezvényeinek rendezett, kulturált lebonyolításának erősítése, az időszakos vásárok-kitelepülések közműellátásának, berendezéseinek és kiszolgálásának esztétikailag is megfelelő előkészítése.

Faltól falig újjászületik a Belváros egyik legnagyobb közterülete, valamint megújulnak a csatlakozó kis utcák is: a Deák Ferenc utcának a Bécsi utca és Apáczai Csere János utca közötti szakasza, a Vigadó utca és a Harmincad utca.

A műemléki védettséget kapott Vörösmarty szoborcsoport körül a státuszának méltó környezetet alakítanak ki, az Oroszlános kutat áthelyezik, ezáltal a Harmincad utca és a Vörösmarty tér csatlakozásánál kialakuló önálló térrészlet központi elemévé válik. A négyoroszlános fejből kilépő kis vízsugarak az ivóvízhálózatra lesznek kötve, így ivókútként tud működni.

A járófelület több mint 30 éves, elhasználódott betontérkő burkolatát magas minőségű, egyedi kialakítású és megjelenésű természetes lapkő burkolat – andezit, többféle gránit és mészkő – váltja le. Ez az anyag rendkívül látványos megjelenésű, strapabíró, időjárás- és csúszásálló, elemes kialakítása miatt könnyen építhető és bontható.

 

A zöldfelületi rendszer elemeinek minél átfogóbb megújítása a cél, valamint lényeges, hogy a használható, bejárható, élményt adó funkciók minél szélesebb kör számára elérhetők legyenek. Az alapsíki zöldfelületeknek is a térépítészeti megoldások által sugallt jó értelmű minimalizmust kell képviselniük, így cserjék telepítése helyett, egységesen gyepszőnyeget telepítenek.

A zöldfelületek létrehozása esetében fontos szempont az ökologikus kialakítás és a fenntarthatóság: közel tíz százalékkal nő a téren a zöldfelületet, amelyen belül a fák száma a téren tizenöt ültetettel, míg a csatlakozó Harmincad utcában nyolc dézsás fával nő. A vegetáció optimális fejlődése érdekében minden zöldfelület típus esetében automata öntözőrendszert építenek ki. Az új zöldfelület körül integrált ülőhelyeket alakítanak ki.

Új köz- és díszvilágítási rendszer egészíti ki a régit, illetve megújulnak az utcabútorok és úttartozékok is.

A Vörösmarty tér a rendezett rendezvény- és teraszarculatot kap, amelyhez már a felújítás során kialakítják az egységes árnyékoló rendszerek fogadószerkezeteit, és a burkolatba rejtett, kitelepülésekhez szükséges elektromos csatlakozási lehetőségeket.

Történeti áttekintés

A jelenlegi tér a középkor folyamán vált kiemelt helyszínné, mivel a vele határos Váci utca végén (1–3. szám alatt) helyezkedett el a középkori Pest városfalának Váci kapuja. Maga a 15. századi városfal szintén a térbe torkolló Deák Ferenc utca mentén futott.

A tér Pest „modern” városfejlődése során lassanként vált egyre zártabbá. A 18. század végén (1785-ben) a Duna irányában még nem helyezkedett el egyetlen épület sem a térképészeti adatok szerint. Azonban 1830-ra már elérte jelenlegi beépítettségi fokát, és a 19. században létesült a tér közepén helyet foglaló parkosított terület is. Ennek középpontjába helyezték 1908-ban a mostani névadó Vörösmarty Mihály 4,5 m magas szobrát. A tér 1926-ig számos névváltozáson ment keresztül, többek között a Színház tér, Theátrom piatcza, Harmincad tér, Játékszín tér, Séta tér, Német Színház tér, Theaterplatz, Régi Színház tér (Alter Theaterplatz), Gizella tér, Károlyi Mihály tér neveket viselve, míg megkapta a most is használatban lévő Vörösmarty tér elnevezést.

A Vörösmarty tér a Váci utca északi szakaszával együtt a nyolcvanas évek elején nyerte el ma is ismert karakterét: díszburkolattal látták el, Wild László tervei alapján. Ezt követően napjainkig jelentős változás nem történt a területen. A már korábban „sétálóutcaként” számon tartott Váci utca gyakorlatilag csillapított forgalmú üzletutca volt, erősen szűrt célforgalommal, északi végén a Vörösmarty teret klasszikus belvárosi parkolótérként használták, területéhez mérten nagy útfelületekkel.

A nyolcvanas évek elején az egyetlen elérhető trendi térburkolati építőkő a viacolor-típus volt, ezért a Váci utca régen esedékes burkolati felújításakor is ezt használták. Akkor elemi újdonságként hatott a viacolor-térkő ilyen nagy, összefüggő felületekben történő használata és az azonos szinten kialakított, szegélyek nélküli térszint. Úgyszintén újdonság volt a színes (lilás és zöldes) színű térkőburkolat alkalmazása, nagyméretű, csak űrfelvételről összeálló mintákkal. Az első fővárosi összefüggő burkolatcsere nem hálózati koncepciót, hanem kialakult használatot követett, így a Váci utca és a tér egyedüli kiemelt gyalogoszóna maradt a Belvárosban, két túlterhelt, párhuzamos, ellenirányú főútvonal közé beszorítva, szerves városszerkezeti csatlakozások nélkül.

Jelen állapot

A tér közepén áll a Vörösmarty Mihály-emlékmű, Kallós Ede, Telcs Ede szobrászművészek, és Márkus Géza építész alkotása. A tér északnyugati oldalán helyezkedik el a rossz műszaki állapotú, természetes kő anyagú Oroszlános kút, Péter Ágnes szobrászművész és Wild László építész alkotása, amely a tér megújításakor, 1985-ben került a területre. A tér déli oldalán, az egykori Takarékpénztár/Tőzsde, ma Váci 1 irodaház épületének északi homlokzatába beépítve található népszerű falikút Wild László és Haraszti László építészek tervei alakján készült 1986-ban. A kutat az épülettel egy időben felújították.

Jelenleg elszigetelődik egymástól a történetileg közös gyökerű József nádor tér és Vörösmarty tér, ami a Harmincad utca-József nádor tér-Vörösmarty tér találkozásánál lévő parkoló okozta holt térre vezethető vissza. A Harmincad utca több évtizedes lezártsága ezt tovább erősítette. A Váci utca és Vörösmarty tér világa a minden oldali elszigeteltséggel zárult magába és ezen a legutóbbi burkolatfelújítás sem változtatott.

A tér reprezentatív funkciójú, rekreációra és pihenésre csekély mértékben biztosít lehetőséget. Találkozási és leülési pontként a Vörösmarty-szobor környéke és az Oroszlános kút funkcionál. Gyalogos közlekedési szempontból a tér főként turisták célpontja, valamint jelentős átmenő forgalom tapasztalható a területen. A tér közösségi közlekedéssel könnyen megközelíthető a Millenniumi Földalatti Vasútnak (Kisföldalatti) köszönhetően.

 

A Vörösmarty tér életében jelentős szerepet játszik a Budapesti Adventi- és Karácsonyi Vásár, a Tavaszi Vásár és a Könyvhét. Az ünnepi időszakokban a téren jelentős terhelés alakul ki.

Lombos fákat nagyrészt a tér közepén található zöld szigetben telepítettek korábban. A terület növényállománya mára lombkoronaszinten beállt lombos faállománnyal rendelkezik. A lombkoronaszint mellett rendezett gyepfelületek alkotják a tér zöldfelületét. Cserjekiültetések nem jelennek meg a területen. A zöldfelületek automata öntözőrendszerrel nem rendelkeznek.

A Vörösmarty tér a belvárosi közterület-átalakítások zászlóshajója volt a nyolcvanas évek elején, mára azonban az idő meghaladta az akkor élenjárónak tűnő koncepciót és megoldásokat. A tér újragondolása nemcsak a térre, hanem a környező közterületekre is kiterjed.

A tér felújításának főbb jellemzői ­– új burkolatok

A felújítás során az utcák és terek átépítésénél a magas minőség, a strapabíró fenntarthatóság, a városépítészet és a közterület-használat megváltozott gyakorlatának érvényesítése, a jelenkor lenyomatának erősítése, az építészeti örökség és a kulturális értékek kiemelése a szempont. Lényeges törekvés a kortárs hozzáadott értékek megalkotása és megvalósítása.

A Vörösmarty tér kiemelt csomóponti jellege miatt a térburkolat a környező utcák burkolatától kontrasztosan el kell, hogy váljon. Az utcákban a korábbi belvárosi burkolatrekonstrukciók alkalmával általában a szürke különböző árnyalataiban játszó (gránit) burkolatokat fektettek, ez az anyag minősége, eleganciája és tartóssága miatt folytatható hagyomány. A keresztirányú utcák szürke elemes burkolata egyúttal garancia arra is, hogy a még mindig önálló jelenség, a hosszirányú Főutca világos mészkőarculatának önállósága megmarad.

A téren mészkő és porfír burkolatot helyeznek el egyedi burkolatrakási rendszer szerint. A térmag a Vörösmarty szobor körüli „tojás” andezit burkolatot kap. A sötétebb árnyalatú anyag segít kiemelni a Vörösmarty szobor eredeti koncepciójának megújítását melynek lényege a fehér szobor lebegő hatású megjelenése, ami a szoborcsoport mai állapota miatt csak korlátosan valósítható meg.

 

A Harmincad, Vigadó, Deák Ferenc, Dorottya és a Váci utca csatlakozó részein a térfalakhoz közeli utcafelületek – ahol főleg gyalogosforgalom várható – mindenhol szürke nagy elemes természetes kőburkolattal készülnek. A felsorolt utcák középső szakasza, ahol a gyalogosforgalom mellett állandó (Hamrincad utca, Deák Ferenc utca nyugati része) vagy időszakos (mentő/tűzoltó/rendezvény miatt a Dorottya, Vigadó, Deák Ferenc utca keleti része, és Váci utca csatlakozó szakasza) járműforgalom is keletkezik, kiselemes természetes kő burkolattal készülnek.

A taktilis jelzésekhez kőelemeket használnak, amikből marással emelik ki a szükséges jelzéseket. A kő típusát úgy választják meg, hogy a kellő kontraszt alakuljon ki a környezethez képest, így a gyengénlátók is jól érzékeljék a figyelmeztetést. Továbbá lefúrhatóan rögzíthető taktilis jelzéseket is használnak olyan helyeken ahol ezt a burkolati rakás rend szükségessé teszi. A téren a többféle használat, és az előre meg nem határozott közlekedési irányok miatt vezetősávokat nem alakítanak ki, csak szegecseket helyeznek el.

Süllyesztett vagy minimálisan kiemelt szegélyek készülnek. Minimális, 2 cm-es kiemelt szegély a Harmincad utcában, és a Deák Ferenc tér Duna felé eső szakaszán készül, ahol autós, illetve árufeltöltésből adódó forgalom keletkezik. A csatlakozó utcákban az ezeken kívül eső területeken mindenhol süllyesztett szegélyek készülnek melyek anyaga gránit, míg a tér egyedi, magas minőségű természetes kő burkolatát íves természetes süllyesztett kő szegély választja el a környező utcáktól.

A zöldfelületek körül egyedi kiemelt növénykazetta készül világos, természetes kőből, szakszerű kültéri felületkezeléssel.

Tervezett zöldfelületek

A zöldfelületi rendszer elemeinek minél átfogóbb megújítása a cél, valamint lényeges, hogy a használható, bejárható, élményt adó funkciók minél szélesebb kör számára elérhetők legyenek. A zöldfelületek létrehozása esetében fontos szempont az ökologikus kialakítás és a fenntarthatóság.

A tér felújításánál 15 darab lombos fát telepítenek (14 darab közönséges gyertyán és 1 darab lándzsáslevelű éger). A fák ültetése min. 2,0x2,0x2,0 méteres gödörbe történik, 100%-os talajcserével, lehetőség szerint talajszint alatti rögzítéssel. A burkolatba kerülő fák telepítése faveremrácsok beépítésével történik.

A hagyományosan telepített lombos fák mellett a Harmincad utcában dézsás fasort telepítenek összesen 8 darab egyeddel kialakítva ugyanis az utcában a közművek sűrű elhelyezkedése és a kisföldalatti alagútja miatt fák nem telepíthetők.

A tervezett zöldfelületek kialakítása gyepszőnyeggel történik, I. osztályú, prémium minőségű, gyommentes készgyep felhasználásával.

Új öntözőrendszer

Automata rendszer telepítése esetén a gyep öntözése szórófejekkel, a szóráskép átfedésével történik. A meglévő és tervezett fák esetében gyökérzónás faöntöző berendezést telepítenek. Az öntözés vezérlése mágnesszelepekkel történik majd, melyek egy központi öntözésvezérlőhöz lesznek kötve. A vezérlőhöz tartozik egy szél- és esőérzékelő szenzor, mely a fölösleges, vagy nem hatékony öntözések megakadályozásával anyagilag és környezeti szempontból is a fenntarthatóság irányába viszi a projektet. A tervezett dézsás fák öntözése manuális módon történik, rejtett helyszíni vízcsatlakozással, vagy lajtos kocsival megoldva.

A tér klimatikus viszonyainak javítása érdekében a legbelső ellipszis kör köré, illetve a csapadékvíz elvezető csatorna mellé, a felszínbe süllyesztett, ritmusosan kiosztott párásító fúvókákból álló rendszert terveztek.

Megújuló megvilágítás

A téren jelenleg 11 darab Gizella-oszlop található, két-két darab lámpafejjel ellátva. A tér átépítése során az oszlopokat elbontják, majd felújítják. Az új burkolati rend, valamint a fénytechnikai számítások által meghatározott helyen 8 oszlopot állítanak fel újra, a jelenlegi helyzethez képest a homlokzati síkok felé húzva el azokat. A felújított kandelábereken a jelenlegi nátriumgőz-fényforrást ledes fényforrásokra cserélik.

A tér központi részén a zöldterületeket határoló ülőfalba a teljes kerületen végighúzódó, lebegő hatást keltő, folytonos, pontmentes megvilágítást adó, melegfehér fényt kibocsátó világítótesteket építenek be, kívülről bontható, rejtett szereléssel.

A Váci utcának a burkolat átépítésével érintett szakaszán a meglévő 2 darab, egyenként 3 lámpafejjel szerelt kandelábert felújítják. Az egységes megvilágítási kép érdekében az érintett kandeláberekben megmarad a jelenlegi nátriumgőz-fényforrás, az oszlopot a jelenlegi helyére állítják vissza.

A Deák Ferenc utcában elbontják a jelenleg ott álló, gyalogosutca megvilágítására kedvezőtlen, magas fénypontú Gizella-kandelábereket, valamint a nyugati szakaszon a hetvenes években elhelyezett semleges, modern, hajlított acél-lámpaoszlopokat. Az alépítmény átalakítása után a Petőfi Sándor utca és a Vörösmarty tér között oldalanként három-három, összesen hat darab Dorottya-típusú kandelábert állítanak fel, a Vörösmarty tér és az Apáczai Csere János utca közötti nyugati szakaszra oldalanként öt-öt, azaz összesen tíz kandelábert helyeznek el.

Úgyszintén Dorottya-típusú kandelábert helyeznek a Vigadó utcába és a Dorottya utcába, a Vigadó utcában található, „márkanév nélküli” kandeláberek bontása után, a meglévő alaptesteken 9 darab oszlopot állítanak fel, a Dorottya utcában további kettőt.

A Vörösmarty tér felújítása során új díszvilágítási berendezés készül a tér közepén álló Vörösmarty-szobor korszerű, energiatakarékos és a tér arculatához illő megvilágítása céljából. A díszvilágítás tervezése során a tervezők megvizsgálták azt a lehetőséget, hogy a szobor a parkosított térrészt körülölelő Prizma-oszlopokról legyen megvilágítva, de a meglévő és újonnan ültetendő fák lombjának takarása miatt ezt a megoldást el kellett vetni és a szoborhoz közelebb új, csak a díszvilágítást szolgáló, önálló oszlopok telepítésével kell számolni.

Utcabútorok

Tekintettel a tér sokcélú és változatos időszaki használataira, a térre nyíló sok-sok üzlet és vendéglátó helyiség kínálatára klasszikus utcabútorként padokat nem helyeznek ki.

A tér belső funkcionális és szerkezeti határán a növénykazetták mészkőből készülő támfalai ülőfelületként lesznek kialakítva. Ezekre úgy lehet leülni, hogy a tér választhatóan, minden irányba átlátható, hiszen a kétszintes növényzet az álló, ülő szemmagasságban nem akadályozza a tájékozódást, bámészkodást, nézelődést. Az ülőfal homlokfala nem függőleges mely kényelmesebb ülőpozíciót tesz lehetővé.

A zöldfelület körül kialakuló mészkő ülőtámfalon a Vörösmarty szobor korabeli kovácsoltvas kerítés rajzolata köszön majd vissza.

Kerékpártárolók

A térre nem indokolt kerékpárral és más városi gyalogláshelyettesítő eszközzel behajtani. Ezért a térre bevezető utcák külső torkolati szakaszain, az érkezési pontokon helyeznek el kerékpártámaszokat.

Teraszok árnyékolói

A tér átépítéséhez kacsolódóan egyértelmű szándék volt, hogy egységesíteni lehessen a majdani kitelepülésekhez kapcsolódó teraszárnyékolók megjelenését, illetve szabályozzák a térbeli elhelyezkedésüket. Fenti célok elérése érdekében a burkolat alá előre beépített csatlakozási, rögzítési pontokat építenek ki.

 

Rendezvények közmű ellátása

A tér életében nagyon fontos szerepet töltenek be azok a kulturális rendezvények, melyek mára a Vörösmarty térrel összenőttek. A minden év végén megrendezett adventi vásár és a tavaszi vásár esetében számos pavilont helyeznek ki a térre. A pavilonok közműellátottsága jelenleg provizórikusan van megoldva, nincs megtervezett, kulturált kiszolgálás. A tér átépítése kapcsán alapvető elvárás volt, hogy az összes majdani pavilon az adatszolgáltatásokban megadott közműigényekkel előre kiépített módon ellátottak legyenek. A tér átépítésének egyik fontos feladata, hogy a burkolat alatt, egy másodlagos közműhálózat épüljön ki, melynek során burkolatba süllyesztett közmű csatlakozó szekrényeket helyeznek el.

Műemléki és helyi értékvédelem

A felújítással érintett terület ingatlanjai közül csak a Vörösmarty tér telke műemlék a Millenniumi Földalatti Vasút állomásai miatt. A Vörösmarty szobor műemlékké nyilvánítási folyamata elkezdődött, melynek folyamatában a szoborkompozíció „nyilvántartott műemléki érték” besorolású.

A Vörösmarty-szobor története

A szobor Kallós Ede és Telcs Ede szobrászok közös alkotása. Az 1908 májusában felavatott szobor márvány tömbjeit carrarai márványba Paolo Triscornia és műhelye faragta meg. A tér közepén, annak észak-déli tengelyébe állított kompozíció a Váci utca-Dorottya utca tengelyt emeli ki, a főnézet ebből az irányból komponált. A hatalmas márványtömbök szinte térfalat képeznek, melynek tetején, középen ül a költő figurája. Ennek, a léptékében legnagyobb alaknak a lábai alatt, a térfalhoz kapcsoltan maga az ünneplő nép jelenik meg, akik Vörösmarty Mihály születésének centenáriumi évében,1901-ben eldöntötték, hogy a Szózat költőjének közadakozásból szobrot emelnek.

A kompozíció monumentalitását egy hármas tagolású léptékváltás teszi érzékletessé. A téren álló szemlélő a keménymészkő talapzatra emelten egy nála léptékben nagyobb, hullámzó, vonuló tömeget érzékel márványba faragottan, akik feje fölött ülve, arányaikhoz képest azoktól is nagyobb méretben megformálva ül a költő-fejedelem alakja. A talapzaton vonuló tömeg nélkül a Vörösmartyt ábrázoló szobor mérete nem érne el akkora hatást, mint így, pusztán az emberi méretek fölé helyezett monstrumként ülne a tér felett. Az ünneplő-hálás népet számos alak hivatott megjeleníteni. A központi figura alatt két oldalra bomló csoport hét-hét alakot fűz egybe, míg a térfal hátsó, kevésbé érvényesülő oldalán is felfedezhetünk három-három alakot. Ilyen módon összesen huszonegy alakot megformáló, valóban monumentális szoborcsoportról beszélhetünk.

Az 1984-es térrendezés ezt megnövelte egy ülőpadul is szolgáló lépcsősorral, az ahhoz tartozó kő szegéllyel elhatárolva a szobor talapzat kontúrját a bazaltkővel burkolt térszinttől. Így a talapzat teljes magassága bőven horizont fölé emeli a szoborcsoport kezdő pontját.

A szobor huszadik századi kortörténete némileg szerencsésebben alakult, mint számos köztéri társáé, de a viszonylag háborítatlan 110 éves kor nyomai így is drámaiak. A második világháborúban az ostrom pusztításai elkerülték.

A szoborcsoport finom részleteit 110 év alatt lemosta az eső. Ha a magyaros viseletek sújtásait, vitézkötéseit keressük, akkor csak elmosódott hullámzásokat találunk, de ilyen módon tűnt el Vörösmarty arcának érzékeny tekintete, a szemek részletei is. Az első, szakszerűnek nevezhető restaurálás 1998-ban történt, amit Tóth Kálmán restaurátor végzett el. Az azóta eltelt húsz év alatt a szobor anyaga ismét elkezdett vészesen sötétedni. A szükséges javításokkal egységes képet kapó köztéri szobor állagmegóvását a teljes felületét megfelelő hidrofóbizáló és alsóbb régióiban elvégzett antigraffiti kezeléssel kell és lehet újabb két évtizedre rögzíteni. Ezt a célt a folyamatos karbantartással, téli takarás szakszerű és rendszeres elvégzésével, valamint az éppen esedékes, legalább húsz évenkénti alaposabb állagmegóvások elvégzésével lehet elérni.

Az Oroszlános kút története

Wild László építész tervei alapján és Péter Ágnes szobrászművész bevonásával készült 1984-ben a Vörösmarty tér észak-keleti sarkában felállított oroszlános ivókút. Az addig üresen „lötyögő” tér-rész hangsúlyos térszervező csomópontot kapott, ami hangulatos találkozó-igazodó ponttá vált az eltelt három évtized során. A kétségtelen”múltidéző” szándékkal megformált ivókút ugyanakkor a tér meghatározó emlékművével, a Vörösmarty szoborral nem tudván (nem is akarván) konkurálni, mellékszereplője maradt a teret meghatározó építményeknek. Ennek egyik oka lehet az is, hogy az alapvetően múlt század eleji stílusban épült eklektikus, szecessziós környezetbe egy kissé a Halászbástya romantikus-neoromán hangulatát megidéző építményként került.

Az alaprajzában 8,4 méter átmérőjű, 20 cm vastagságú vasbeton lemezre támaszkodó építmény háromlépcsős centrális szerkesztésű, melynek középpontjában kő posztamensre fém kandelábert emeltek. Kifelé, négy oldalon, ülő kő oroszlánok szájából, az alattuk lévő tálba ivóvíz csorog. A díszkutat 16 darab kőbáb övezi. A fémkandeláberen kívül a díszkút összes látható, burkoló eleme süttői keménymészkő. A süttői keménymészkő nagyon jól viseli a kültéri viszonyokat. Tömör szerkezete fagyállóvá teszi és a kopásállósága lépcsők, járófelületekhez is alkalmas.

A díszkutat a jelenlegi helyéről mintegy 50m-re északra, a Millenniumi Földalatti Vasút alagútja fölé, annak tengelyébe helyezik át a tér felújításakor.


  1. Legfrissebb hírek

A Déli-Belváros hatályos, 2018. első félévére vonatkozó forgalomtechnikai ábrája